Sziasztok! Arra gondoltam, figyelmetekbe ajánlok egy varázslatos, hét rövid részre osztott mesét, mely tökéletes lehet az ünnepi hangulat megteremtéséhez.
Alább gyorsan összeírtam egy kicsit részletesebb, rímekbe szedett tartalmat, hogy nektek csak akkor kelljen a mesével foglalkoznotok, ha épp egy ilyet kerestek. ☺️
Hans Christian Andersen: A Hókirálynő
Mese, mese, meskete, téli mese a hétre. Hans Christian Andersen alkotta, a Hókirálynő mesét 7 részre osztotta. Minden napra jut egy mese, így a végére összeáll a Hókirálynő története. Ha az olvasást már unni véled (mely lehetetlen, ha a véleményem kéred), és a YouTube-os hangoskönyv sem a te ízlésed, a meséket mesefilmként is megnézheted.
Hadd mutatkozzak be most nektek, mint a mese mit, olvasni fognak kentek. Témáim közt említhetem a jó és a rossz közötti ellentétem, érzelmeim és racionalitásom egy-egy szereplőbe bújtatom. A barátság és a felnőtté válás számomra nem mindig csupa szórakozás.
Az első mesémben a gonosz manóm egy szörnyű tükröt készített, melyben minden torzított képet nyerhetett. A gonosz szándék ahogy növekedett, a tükre egyre inkább az égbe emelkedett, a remegő kéz elengedett, és a tükör darabokban a földre érkezett. A porszem méretű darabokból lettek aztán a még nagyobb gondok: szembe, szívbe s szemüvegbe kerültek ezek bele, s ki ebből egy darabot hordozott, annál a jó és a rossz fordított értelmet kapott.
A további részekben Kay és Gerda csodaszép barátsága is bemutatkozott. Egy szép nyári nap volt, mikor a két gyerek a kertjükben játszott. Kay hirtelen felkiáltott, a barátságuk egy tükördarabtól gyökeresen megváltozott.
A fiú télen a nagy téren szánkózott, mikor a Hókirálynő szánja feléje száguldott. Kay szánkóját a szánhoz kötötte, a Hókirálynő a kastélyába röpítette. Csókot tőle kétszer kapott, ezzel elfelejtve egyszerre mindent, mit otthon hagyott.
Gerda barátja keresésére indult, ám útja során sok nehézség elétárult. A helyzet azért mégsem ennyire vészes, hiszen segítették őt mindenféle lények. Először az öreg varázslónőhöz került, ezt követően egy kastélyban látták vendégül. Gerda az útja során egy sötét rengetegen hajtott keresztül, ám a hintó fénye miatt a haramiák fogságába kerül. Végül rénszarvasháton északra repült, a lappok országába tartott rendületlenül. A hókirálynő palotájába érkezve Gerda belépett a nagyterembe, pajtását ott találván pedig zokogva keblére ölelte. A forró könnyek felolvasztották a jeget, és Kay szívéből kimosták a gonosz tükörtöredéket. Ezzel a fiú egyszerre visszanyert minden emléket, és újra a régi fiúként élhetett. Kézen fogták egymást a gyerekek, hogy – immáron együtt – végigjárhassák a hazafele vezető helyeket. 🙂
